A mai gazdasági viszonyok között ismert probléma az, hogy üzleti partnerek tartoznak egymásnak. Az esetek egy részében a tartozások kiegyenlítésére végül nem kerül sor, ismert, hogy manapság óriási számban válnak a cégek fizetésképtelenné. Különösen irritáló azzal szembesülni, ha a társaságunknak tartozó céget tulajdonosa, tagja eladja vélelmezhetően abból a célból, hogy szabaduljon attól a kényelmetlenségtől, kockázattól és felelősségtől, ami a fizetésképtelen eladósodott cég tulajdonlásával jár. A jog megkísérli, hogy lépést tartson a gazdasági életben jelentkező kihívásokkal és a maga eszközeivel, első sorban jogszabályok alkotásával, megkísérli az így kialakult helyzetet kezelni. Az alábbi szabályokat tartom kiemelésre méltónak a felvetett kérdéskörben.
Az egyik ilyen felszámolási eljárás megindítása esetében alkalmazható. A szabály szerint a felszámolás megindítását megelőző három év alatt részesedését átruházó olyan tag (korábbi tag) amely többségi befolyással rendelkezett, mögöttesen felelős, feltéve, ha az adós (felszámolás alá vont) társaságnak a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó tartozása van és a hitelező vagy a felszámoló a bíróságtól a tag (korábbi, többségi befolyással rendelkező tag) felelősségének megállapítását kéri. Ha bíróság megállapítja a felelősséget, akkor a korábbi tag korlátlanul felel saját vagyonával a ki nem elégített hitelezői igényekért, tehát azokat teljesíteni köteles. A felelős tagnak mentesülésre is van lehetősége, azaz nem felel, ha – a perben – bizonyítja, hogy (1) a részesedés átruházásának idppontjában az adós még fizetőképes volt (tehát addig az időpontig minden tartozását esedékességkor teljesítette) és a tartozás csak a részesedés átruházását követően halmozódott fel, vagy bizonyítja azt, hogy (2) az adós társaság (amelyben fennálló részesedését átruházta a volt tag) ugyan tartozásait már részben vagy egészben nem tudta fizetni, de a volt tag a részesedés átruházása kapcsán „jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével” járt el. A felszámoló a szabály hatálya alát tartozó átruházásokról a hitelezői választmányt és a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni köteles, tekintettel arra is, hogy ezen pert csak a felszámolási eljárás során, és legfeljebb annak jogerős lezárását követő 90 napon belül lehet megindítani.
Hasonló, a hitelezők (partner vállalkozások) érdekeit védő szabályt tartalmaz a cégeljárásról szóló törvény is. Ez a felelősségi elem a kényszertörlési eljárás kapcsán került szabályozásra. A kényszertörlési eljárást, többek között, akkor indítanak az adott cég ellen, ha törvényességi felügyeleti eljárás folytatnak le. Ennek oka, pl: ha a cég az adóhatóság felhívására sem küldte meg a számviteli tv. szerinti beszámolót, a cégbíróság a cégtv. alapján az adóhatóság értesítését követő 20 munkanapon belül törli a céget, és a jelenleg 50 000 Ft-os felügyeleti illetéket kell megfizetni, vagy a cég „fantomcég”, tagjai, tisztségviselői ismeretlenek stb. és a cég a törvényes működés helyreállításához szükséges változás-bejegyzési kérelmet határidőben nem nyújtja be, a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.
Ebben az eljárásban, ha a legalább többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos határidőn belül indított keresetére a bíróság megállapítja a tag korlátlan felelősségét, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kényszertörlés megindítása nem az ő mulasztásának következménye.
