Előző számunkban a közvetítés fogalmával ismerkedtünk meg, a jelen számban pedig a békéltetésnek nevezett eljárásról adunk ismertetést.
A békéltetés a vállalkozás és a fogyasztó közötti jogviszonyra vonatkozóan a fogyasztóvédelmi törvényben megalkotott eljárási lehetőség. A fogyasztó a vállalkozással kötött szerződése (adásvétel, szolgáltatás igénybe vétele, vállalkozási szerződés, kölcsönszerződés stb.) kapcsán, amennyiben jogai megsértését tapasztalja, pert indíthat a polgári bíróság előtt. Későbbi cikkünkben kitérünk a polgári per sajátosságaira, de közismert, hogy a per hazánkban: lassú, költséges, és még pernyertesség esetén is korlátozott mértékben képes a fogyasztói érdekek védelmére. A jogalkotó a békéltetéssel a polgári perrel párhuzamos eljárást hozott létre, lehetőség van azonban arra, hogy a békéltetés előtt, alatt vagy után a fogyasztó igényével a bírósághoz forduljon.
A békéltető testületekről, elérhetőségükről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján (http://www.nfh.hu/portal/informaciok/elerheto/bekelteto/bekeltetok.html) lehet többet megtudni. A törvény rendelkezik arról, hogy a hozzá forduló fogyasztó részére a békéltető testület az eljárásáról teljes körű tájékoztatást nyújt.
A békéltetés kérelemre indul. Az eljárásra az a békéltető testület az illetékes, amelynek területén a fogyasztó lakóhelye található, de a fogyasztó a kérelmet a vásárlás vagy szolgáltatás igénybe vétele helye szerinti testületnél is benyújthatja. A kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztó köteles a vállalkozóval a vita megoldását közvetlenül is megkísérelni. Ennek sikertelensége esetén a kérelmet a testület elnökéhez írásban kell benyújtani, 1000 Ft eljárási díj megfizetésével. A kérelem kötelező tartalmi elemeiről a testület tájékoztatást nyújt.
Az eljárás megindítását követően a testület elnöke a vállalkozót felszólítja, hogy írásban nyilatkozzék a kérelemben foglalt panaszról és az ügy körülményeiről. A vállalkozó nyilatkozata ki kell térjen arra is, hogy a testület döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el, csatolnia kell továbbá az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, a keletkezett okiratok másolatát.
Az eljárás során a testület megkísérli egyezség létrehozatalát, mivel a békéltetés célja a peren kívüli, hatékony, gyors rendezés elérése. Egyezség hiányában a testület döntése kötelező határozat vagy ajánlás. Ez attól függ, hogy a vállalkozó alávetette-e magát a testület döntésének. Alávetés esetében a testület (eljáró tanácsa) bírósági végrehajtásra alkalmas, kötelező tartalmú határozatot hoz. Ha a kötelezést tartalmazó határozatot a vállalkozás a testület által megállapított határidőn belül nem hajtja végre, azt a fogyasztó kérelmére a bíróság ellátja ún. végrehajtási záradékkal, mely lehetővé teszi a bírósági végrehajtó igénybe vételét és a határozat kikényszerítését. A vállalkozó által történő alávetés hiányában a testület – nem kötelező – ajánlást tesz.
Tekintettel arra, hogy a vállalkozások önkéntesen vethetik alá magukat a testület döntésének, az esetek jelentős részében a testület csak ajánlást tehet. A törvény azonban úgy rendelkezik, hogy ha a vállalkozás az ajánlásnak 60 napon belül nem tesz eleget, és az ajánlást perrel sem támadja, akkor a testület az ajánlását nyilvánosságra hozhatja. A nyilvánosságra hozatal az esetek egy részében kellő hatást gyakorol és a vállalkozás a konkrét panaszt önként orvosolja. Tapasztalatom szerint a békéltetési eljárást kilátásba helyező levélben a vállalkozót tájékoztatni érdemes arról, hogy a testület ajánlásának nyilvánosságra hozatalát a törvény lehetővé teszi.
Személyes tapasztalat: egy alkalommal frottír fürdőköpenyt vásároltam, a vásárlást követően röviddel azonban a cipzár hibásnak minősült. Visszatértünk a boltba, ahol szavatossági – csere, javítás – igényt jelentettünk be. Ezt a vállalkozó nem teljesítette, szóba sem álltak velünk. Ezt követően – lévén 8000 Ft-os darabért pert nem kívántam indítani – kilátásba helyeztem békéltető eljárás indítását, és a határozat nyilvánosságra hozatalát. A vállalkozó panaszomat ezt követően orvosolta és a hibás terméket – fogcsikorgatva, de – kicserélte.