Ügyvéd
Bár a „zártkerti” elnevezést viselő ingatlanok termőföldnek minősülnek, 2013 őszéig a termőföld adás-vételére előírt korlátozásokat a zártkerti ingatlanokra nem kellett alkalmazni. Ezt követően azonban a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény értelmében a zártkertek adásvétele során a termőfölddel azonos módon kell eljárni. A szabályozás 2014 tavaszán ismét változott. A termőföld eladására…
Mint bizonyára mindannyian értesültek már róla, 2013. február 1-én járt le a határidő kötelező bejelentések megtételére. Minden cég e határidőig kellett bejelentse a cégbírósághoz, hogy székhelyét, telephelyét, fióktelepét jogszerűen használja. Ezt igazolni lehet tulajdoni lappal (ha a cég az ingatlan tulajdonosa), vagy a tulajdonos által kiállított nyilatkozattal, illetőleg a cég…
Hibás teljesítés esetén a hiba orvoslását követelheti a jogosult. A jogosult első sorban a hiba természetbeni orvoslását igényelheti, mely lehet kijavítás vagy a dolog kicserélése. E kettő közül a jogosult választhat. A szavatossági jogokkal kapcsolatban néhány kérdés már felmerült a bírósági gyakorlatban. A kijavítás körében előfordulhat, hogy az csak korszerűbb…
A szerződés alapján a kötelezett (lehet eladó, bérbe adó, vállalkozó stb.) szolgáltatást kell nyújtson, a jogosult a szolgáltatás teljesítését elvárhatja. (Ellenszolgáltatásként a jogosult általában vételár, bér vagy díj fizetésére köteles.) Ezt a szolgáltatási aktust nevezi a jogi nyelv teljesítésnek. A szerződés megkötésével egy logikai láncolat indul meg, melynek csúcspontja aztán…
A cégek, vállalkozások egymáshoz szerződésekkel kapcsolódnak. Minden, a hétköznapi nyelvben üzletként jelzett aktus egy-egy szerződés megkötését jelenti. Ez a szerződés persze sokféle lehet: adás-vétel, valaminek építése, készítése, azaz vállalkozás, egy dolog használata, bérlet, vagy valamely szolgáltatás nyújtása. A legfontosabb közös ismertetője ezeknek, hogy egyik oldalról a fél egy szolgáltatást nyújt,…
A nyereségszerző gazdasági (vállalkozási) tevékenység folytatása kockázatokkal jár. Az önálló jogi személyiséggel (kft., rt.) rendelkező társaságok azért jöttek létre, hogy a vállalkozási tevékenységet folytató személyek magánvagyonát a vállalkozási célt szolgáló vagyonuktól elkülönítsék, azaz megvédjék azoktól a kockázatoktól, melyek az üzleti vállalkozásokkal együtt járnak (azaz sikertelen gazdálkodás esetén se kerüljön veszélybe…
A mai gazdasági viszonyok között ismert probléma az, hogy üzleti partnerek tartoznak egymásnak. Az esetek egy részében a tartozások kiegyenlítésére végül nem kerül sor, ismert, hogy manapság óriási számban válnak a cégek fizetésképtelenné. Különösen irritáló azzal szembesülni, ha a társaságunknak tartozó céget tulajdonosa, tagja eladja vélelmezhetően abból a célból, hogy…
A jogi személyiségű gazdasági társaságok (kft., részvénytársaság, rt.) szabályozásának alapelve, hogy a tagok (részvénytársaság esetében tagon részvényes értendő) nem felelnek a társaság tartozásáért, akkor sem, ha felszámolási eljárásban a társaság megszűnését követően, kielégítetlen tartozások maradnak fenn. Ezen szabályozás célja, hogy a tag, a vállalkozó magánvagyont a szabályozás elválassza a befektetési…