A szerződés alapján a kötelezett (lehet eladó, bérbe adó, vállalkozó stb.) szolgáltatást kell nyújtson, a jogosult a szolgáltatás teljesítését elvárhatja. (Ellenszolgáltatásként a jogosult általában vételár, bér vagy díj fizetésére köteles.) Ezt a szolgáltatási aktust nevezi a jogi nyelv teljesítésnek. A szerződés megkötésével egy logikai láncolat indul meg, melynek csúcspontja aztán a szerződés teljesítése. Nem csoda, hogy e körben a jog (ezen belül a Polgári törvénykönyv) részletes – bár kellően általános – szabályokat tartalmaz.
Milyen kell legyen a teljesítés? Minek feleljen meg a szolgáltatás a teljesítéskor? Ha megfelelő a szolgáltatás, hibátlan a teljesítés. Hibásnak minősül (jogi értelemben) a teljesítés, ha a szolgáltatás nem felel meg azoknak az előírásoknak, amiket a szolgáltatásra (akár egy dolog, áru vagy közgazdasági értelemben vett szolgáltatás) a törvény vagy a felek a szerződésben meghatároztak, előírtak, beleértve a teljesítés helyére, idejére, a mennyiségre, a minőségre, a választékra vonatkozóan előírtakat. Ezek a törvényes és szerződéses kellékek, és ezért terheli a kötelezettet hibás teljesítés esetén kellékszavatosság.
A szolgáltatás továbbá olyan célokra is alkalmas kell legyen, melyekre azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és meg kell feleljen az adott fajtájú szolgáltatástól alappal elvárható általános minőségnek, teljesítménynek, beleértve ebbe a szolgáltatást, terméket kínáló kereskedő reklámban, áruismertetőben tett nyilvános kijelentéseit (ígéreteit), valamint, a felek által a szerződés megkötésekor rögzített esetleges speciális elvárásoknak is. Hibás a teljesítés akkor is, ha a szolgáltatás a vonatkozó jogszabályban rögzített (vagy a felek által alkalmazni rendelt) szabványnak, műszaki előírásnak nem felel meg. Ehhez kapcsolódnak még a járulékos kötelezettségek. Járulékos kötelezettségek a használati, kezelési utasítások, minőségi tanúsítványok, megfelelő címkézés, csomagolás, kísérő okmányok átadása. Ide tartozó kötelezettség a dolog rendeltetésszerű használatához szükséges tájékoztatás (kezelési útmutató) megadása is. Ezek elmulasztása akkor is hibássá teszik a teljesítést, ha a főszolgáltatás egyébként hibátlan.
Nincs (jogi értelemben) hibás teljesítés, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte és akkor sincs, ha kellő gondossággal eljárva a hibát fel kellett volna ismernie, ilyen esetben ugyanis azt kell feltételezni, hogy a jogosult az adott fogyatékossággal rendelkező szolgáltatásra kötött szerződést (pl. minőséghibás termékek vétele). A jogosult a szerződés megkötésekor nem köteles a szolgáltatást, árut megvizsgálni. (Figyelem! A teljesítést követően a jogosult a lehető legrövidebb idő alatt köteles a megvizsgálást elvégezni!) Ezért, ha a teljesítés hibájára alapítva a jogosult utóbb igényt érvényesít, a kötelezett bizonyíthatja, hogy a jogosult a hibát már a szerződéskötéskor ismerte, mert arról tájékoztatást kapott, vagy arról egyébként tudomása volt, avagy a szerződéskötés körülményei, a szolgáltatás jellege, természete (használt ingó, ingatlan) alapján arra ésszerűen számítania kellett. Ebbe a körbe tartoznak a „megtekintett állapotban” történő vétel esetében az ún. nyílt hibák, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibák. E bizonyítás terhe azonban a kötelezetten nyugszik, a sikertelen bizonyítás következményeit ő viseli (azaz ilyen esetben a szavatossági kötelezettség terheli).