Hibás teljesítés esetén a hiba orvoslását követelheti a jogosult. A jogosult első sorban a hiba természetbeni orvoslását igényelheti, mely lehet kijavítás vagy a dolog kicserélése. E kettő közül a jogosult választhat. A szavatossági jogokkal kapcsolatban néhány kérdés már felmerült a bírósági gyakorlatban.
A kijavítás körében előfordulhat, hogy az csak korszerűbb anyag, alkatrész beépítésével vagy más műszaki megoldás alkalmazásával lehetséges, ami a kötelezettnek többletköltséget jelent, de a jogosult a szerződés szerint eredeti szolgáltatáshoz képest értékesebb megoldáshoz, értéknövekedéshez jut. A Legfelsőbb Bíróság (új nevén a Kúria) már vizsgálta ezt a kérdést és állásfoglalása szerint: a hibás teljesítés következményeit a szerződésszegő kötelezett viseli, ezért önmagában amiatt, mert a hibás teljesítés miatt szükségessé vált kijavítás folytán a szolgáltatás értéke megnövekszik (élettartama meghosszabbodik) a kötelezett nem támaszthat megtérítési igényt, és a kijavításhoz szükséges anyagokat és alkatrészeket értéküktől függetlenül a kötelezett saját költségén szolgáltatja.
Előfordul, hogy a dologban a kijavítás után is marad hiba vagy fogyatékosság, mely értékét, használhatóságát csökkenti. A bírói gyakorlat szerint nincs akadálya annak, hogy a jogosult kijavítást igényeljen, valamint ezen felül árleszállítást is kérhet. Építési-vállalkozási szerződések körében fordul elő az a helyzet, hogy az elkészült mű (építmény) számos hibában szenved, melyek közül egyesek javíthatók, mások javíthatók, de javítás után is értékcsökkent lesz a mű, végül más hibák gazdaságosan nem javíthatók. Ilyen esetekben a kijavítás iránti igény, a javítási költségigény és az árleszállítás/kártérítés együtt is igényelhető, érvényesíthető.
Ha a természetbeni orvoslás, a kötelezett általi kijavítás vagy kicserélés nem jár sikerrel, a szolgáltatás hibájának pénzbeni helyrehozatala következhet: igényelheti a javítási költség megfizetését, igényelhet árleszállítást, vagy elállhat a szerződéstől. A kijavítási költség megfizetése (megtérítése) iránti igény akkor merül fel, ha a jogosult bizalma alappal megrendült a kötelezett javítási képességében. Ez a bizalomvesztés akkor is felmerülhet, ha a kötelezett a hibát többször eredménytelenül javította. Ha pedig a jogosult már előre alappal nem bízik, abban, hogy a hibát a kötelezett sikerrel javítja, a jogosult a hiba kijavításának a jogosult oldalán előre láthatóan felmerülő indokolt költséget követelheti.
A szavatossági igényt a jogosult (vevő, megrendelő) választhatja meg. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor a szavatossági igény kiválasztása kapcsán az arányosság követelményére. Egy konkrét szavatossági igény (pl. a kijavítás, vagy éppen a csere) ti. csak akkor választható (ilyen tárgyú keresetre ítélet csak akkor hozható), ha a választott szavatossági igény teljesítése más, lehetséges szavatossági igények költségeivel összevetve a kötelezett terhére aránytalan többletköltséget nem eredményez. A választási jog ezen korlátja minden szavatossági igény vonatkozásában vizsgálandó. Így pl. nem igényelhető (és perben nem ítélhető meg) kijavítási költség megtérítése címén aránytalanul nagyobb összeg, mint ami árleszállítás (egy másik szavatossági jog) címén lenne igényelhető. A korlát alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a hibátlan állapotú dolog értékére, a szerződésszegés súlyára és a jogosultnak okozott kellemetlenségre is.
Sorrendben az utolsó választható szavatossági igény az elállás. A jogosult által bejelentett elállás a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szünteti meg a szerződést. A bíróságok általában a hiba többszöri eredménytelen javítása, a hiba javíthatatlansága, illetve a mindezek miatti megalapozott érdekmúlás esetében tekintik indokoltnak az elállást. Nem gyakorolhatja elállási jogát a jogosult, ha nem hajlandó a dolgot visszaszolgáltatni. Ha csak értékcsökkent dolgot tud visszaszolgáltatni a jogosult, de az értékcsökkenés oka a kötelezett hibás teljesítése, az elállási jog gyakorolható.
