A fizetési meghagyás fogalma, új szabályai — tanácsok

A követelések érvényesítéséről, a bírósági útról, a perről és ezekhez kapcsolódóan a fizetési meghagyás fogalmáról már írtunk e lap hasábjain. Új aktualitást az ad a kérdésnek, hogy 2009. június 30-án hatályba lépett a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény, amely megteremtette az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás lehetőségét. Ennek megfelelően 2010. július 1-től kizárólag ilyen eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt (tehát esedékes) követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és amely követelés összege az egymillió forintot nem haladja meg. Természetesen az egymillió forintot meghaladó követeléseket is ebben az eljárásban lehet és célszerű érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb (az eljárás illetéke 6% helyett 3%), peren kívüli eljárásról van szó. Az eljárást a közjegyző folytatja le, de jogi személyek (pl. cégek) csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást. A jogi képviselővel (ügyvéddel) nem rendelkező természetes személyek a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet a közjegyzőnél természetesen továbbra is előterjeszthetik papír alapú kérelemként, illetőleg a kérelem előterjesztésére a közjegyzőnél szóban is van lehetőség.

A fizetési meghagyásos eljárás tehát nem új a jogrendszerben, az új szabályok azonban jelentősen átformálták ezen eljárás rendjét, melynek fontos hozadékai és egyben nem elhanyagolható veszélyei vannak. A legfontosabb tájékoztatás az, hogy a címzett a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élhet, azaz a kötelezettség fennállását tagadó, vagy jogalapját vitató iratot küld a közjegyző részére. Ha a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadja meg a címzett, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek és ennek alapján végrehajtást lehet ellene kezdeményezni. A végrehajtási kérelmet szintén elektronikus úton kell benyújtani.

Fontos figyelmeztetés, hogy a fizetési meghagyást tartalmazó küldemény – első pillantásra – bonyolultnak tűnik, sok rubrikából áll, hiszen elektronikusan kitöltött űrlapon keletkezik. Mind minden jogi dokumentumot, ezt a papírt is gondosan át kell tanulmányozni, mely alapján megtudjuk, hogy ki, milyen alapon (jogcímen) és mekkora összeget követel tőlünk. Az ellentmondás lehetőségére történő felhívás a fizetési meghagyás 3. oldalán „Figyelmeztetés” címszó alatt található, vigyázat, alig olvasható kis betűkkel van írva. Ezért elő a nagyítóval, tessék átolvasni az iratot, és ha nem fogadjuk el a fizetési meghagyást, azaz nem kívánjuk teljesíteni, akkor az ellentmondásunkat tartalmazó levelet a fizetési meghagyás ügyszámát megjelölve ajánlott, tértivevényes küldeményként a közjegyzőnek küldjük el.

Az új törvényi rendelkezés alapján a közjegyzői fizetési meghagyásos rendszer működésével tömegesen indult meg a fizetési meghagyások kibocsátása. A statisztikák szerint 20 fizetési meghagyásból csupán 1 ellen terjesztenek elő ellentmondást.

Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a „nem veszem át a küldeményt, akkor nem lesz belőle gondom” attitűd nem vezet célra. Ha ugyanis a küldemény a címzett nem veszi át, és tértivevénye „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, akkor a Polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a második postai kézbesítést követően a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni. Ennek alapján jogerőssé válik a fizetési meghagyás, azaz olyan helyzetbe kerülünk, mintha velünk szemben – az adott követelés tárgyában – pert nyertek volna. Még egy lehetőségünk keletkezik az ellentmondásra, ugyanis ha a jogerős fizetési meghagyás alapján már végrehajtható okiratot állítanak ki (ez az az okirat, amely alapján a bírósági végrehajtó később jön és „foglal”), akkor ezt a végrehajtható okiratot ismét kézbesítik és ekkor újra ellentmondással élhetünk. Ekkor azonban már meg kell térítenünk a jogosult (fizetési meghagyás kibocsátását kérő személy) által a végrehajtási eljárás során megfizetett költségeket (ilyen a végrehajtási eljárás előtt lerovandó illeték, amely a követelés 1%-a, ügyvédi költség stb.). Ellentmondás esetén az eljárás perré alakul és a per szabályai szerint folyik tovább.