Az önhibáról
Az előző anyagban panaszról, cudar világról, gazemberekről, másokat kihasználókról, de legjobb esetben is szédelgő hazugokról hallunk. Sok a panasz. De vajon a panaszáradat mekkora része...olvasom tovább →
Adósság, tartozás, követelés, igény, behajtás. Sajnos nagyon is ismerős szavak manapság. A hitelező oldaláról nézve nincs annál őrülten bosszantóbb, elkeserítőbb, ha hosszú küzdés, jogi procedúra, költségek stb. árán végre eljut a jogerős ítéletig, adósa marasztalásáig, de a végrehajtás során derül ki, hogy az adósnak nincs jövedelme, továbbá vagyontalan is, mert mindent eladott. Erről az élethelyzetről írtam néhány gondolatot.
A jogrendszer polgári ügyekben sem ígér könnyű győzelmet, vagy gyors és olcsó igazságot. Ezért most is, mint mindig, a legfontosabb tanácsom: az elővigyázatosság, a megelőzés. Azaz, járjunk úgy el dolgainkban, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, melyben végül nincs más a kezünkben, mint egy – akár jogerősen megítélt, de behajthatatlannak bizonyuló – követelés. Ha tehát szerződünk valakivel, akkor gondoljunk arra az esetre is, hogy mi lesz a fedezet abban az esetben, ha valóban követelésünk keletkezik az adóssal szemben.
Addig az időpontig, hogy a fedezetelvonó szerződés, illetőleg az ilyen ügylettel kapcsolatban per indítása egyáltalán felmerüljön, már igen hosszú történet van mögöttünk. Hogy életszerű legyen a gondolatvezetés, tekintsük át ezt a történetet.
A kiinduló pont – röviden és jogi fogalmakkal leírva –, hogy keletkezik egy követelésünk. Ehhez persze előbb kell kötnünk egy szerződést, hogy valamilyen jogcímen létrejöjjön a követelés. Amikor a jog szabályai szerint a követelés érvényesítése érdekében a bírósághoz lehet fordulni, akkor már ún. igényről beszélünk. (Nem minden követeléssel lehet ugyanis bírósághoz fordulni s ez több okból is előállhat; hogy a különbséget egy eseten keresztül megmutassam: ha van egy követelésünk, azaz adósunknak teljesítenie kell irányukban, de a teljesítés (végső) határideje még nem járt le, akkor a követelés, bár érvényesen létrejött és megillet minket, de idő előtti, így az igény még nem illet meg minket.)
Ha már megnyílt az igényünk (érvényesíthető a követelés), akkor bírósághoz fordulunk: ez történhet peren kívül úgynevezett fizetési meghagyás közjegyző általi kibocsátása révén, akár direkt perindítással. Ez rövidebb vagy hosszabb, pár hónaptól akár több évig terjedő szakasz lehet, költséggel, vesződséggel: ügyvédhez és bíróságra kell járni, végig kell csinálni a pert. Ha pl. az I. fokú ítélet ellen bármelyik fél fellebbez, akkor II. fokú eljárás következik stb. Amikor ennek az egész folyamatnak, eljárásnak a végére érünk, akkor kapunk a kezünkbe úgynevezett végrehajtható okiratot.
Végrehajtható okirat, alapvetően: a bíróság jogerős határozata vagy a végrehajtható közjegyzői okirat. A végrehajtási lapot a jogosult tölti ki, terjeszti elő, és a járásbíróság záradékolja.
Néhány szó a költségekről: a közjegyzői okiratnak jogszabályban rögzített tarifája van, egy pár milliós követelés közjegyzői okiratba foglalásával járó közjegyzői díj, költség jópár tízezer-szűk százezer forintos költség között alakulhat. A polgári per megindításához a követelt érték 6%-át kell peres illetékként leróni, a fellebbezés illetéke 8%. Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya erősen változó, függhet a végzendő munkamennyiségtől, az ügy bonyolultságától, vagy részben vagy egészben igazodhat a követelt összeghez. A végrehajtási eljárás megindulásához egyrészt szükséges az 1%-os további illeték lerovása, másrészt a végrehajtási cselekményeket a végrehajtó akkor foganatosítja, ha a végrehajtó költségeit fedező végrehajtási díj előlegét a jogosult, azaz a végrehajtást kérő befizeti. Az itt említett költségek mindegyikét (egyedüli kivételt képez az ügyvédi munkadíjnak az a része, amelyet a bíróság eltúlzottnak ítél) át lehet hárítani az adósra, feltéve, ha vele szemben sikerre vezet a végrehajtás.
Cikkünk és elmélkedésünk tulajdonképpen itt kezdődik, amikor megindul a végrehajtási eljárás, és ennek során azzal szembesül a végrehajtást kérő, hogy a végrehajtó nem tudja behajtani a követelést. Másképp nevezve: a követelésnek nincs fedezete. Ilyenkor a kérdés az, hogy tett-e valamit az adós, értve ez alatt jog által tiltott, jogellenes magatartást, hogy azok a vagyontárgyak, amelyek korábban a tulajdonában álltak és amelyekre a végrehajtást sikerrel vezették volna, kikerüljenek a vagyonából! (Ez lesz ugyanis a fedezetelvonó ügylet.)
A magánfelek közötti, jogilag szabályozás alá vonható viszonyokra a Polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozik, mint alapvető jogszabály. A Ptk. a 203. §-ban foglalkozik a fedezetelvonó szerződéssel. Kimondja, hogy a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Mint a törvény szövegéből látjuk, itt egy három szereplős jogviszonyról van szó, ez tehát egy új helyzet. Korábban egy adós (kötelezett) és egy hitelező (jogosult) jogviszonyáról volt szó, most azonban belép egy újabb személy: az, akivel az adós szerződést köt. Egyben nézőpont váltásra is szükség van, mert az a jogügylet, mellyel tartozása fedezetét az adós elvonja, az szerződő partnerével szemben egy érvényes jogügylet, szerződés. Itt az a kérdés, hogy ez a szerződés, amely, tényleges hatását tekintve más személy követelése kielégítését hiúsítja meg, jogi szempontból hogyan minősüljön…
Egy kicsit tovább gondolva: köt egy „ártatlan” adásvételi szerződést két fél. A vevő vételárat fizet és átveszi a dolgot az eladótól. Ugyanakkor, az adásvételi szerződésben eladóként feltűnő személynek más személlyel, hitelezőjével szemben irányába tartozás terheli. A kérdés a következő: a hitelező szempontjából hogyan minősül az adásvételi szerződés? Aki végiggondolja a helyzetet, gyökeresen eltérő választ ad abban az esetben, ha a hitelező helyzetébe képzeli magát, és mást, ha a vevő helyzetébe. A polgári jognak olyan választ kell adnia, amellyel a vitathatatlanul meglévő érdek-összeütközést úgy oldja fel, hogy a megoldás méltányos, indokolt rendezést eredményezzen.
A vonatkozó szabályokat, azaz a fedezetelvonó szerződés speciális törvényi szabályait és a bírósági jogalkalmazásban kialakult értelmezési elveket következő írásomban részletesebben bemutatom.
T, Cim! Én szeretném megtudni, hogy minek minősül a következő jogi procedura a mi esetünkben ?Ha lehet kérem irja meg,hogy mi lessz ennek az ügynek a vége !Előre is köszönöm.Még 2010 évben a Legfflső Biróság ugy döntött,hogy nekünk kell kamatostul kifizetni perbeni ellenfelünket, Amikor megkaptuk a Felső Biróság itéletét,próbáltuk megoldani a helyzetet, azért mert nekünk más felé egy nagyobb összeg tartozásunk állt fent a perbeli ellenflünkön kivül. Tehát váratlanul ért a hir minket. Nem tudtuk,hogy mit csináljunk, 2006 évről volt egy 48000000 ft-os tartozásunk egy magánszemély felé,melynek az ideje 2010 nov. vége volt, Erről van is egy tartozást elismerő nyilatkozatunk,melyet egymás között irtunk meg 2 tanju jelenlétében.És jött ez a másik,amit a Legfelső hozott. Volt egy ingatlanunk,meg még egy.Az egyik igatlant amikor a magánszemélytől kértük a pénzt,előre megirtuk,hogyha 2010 nov ig nem lessz kifizetve kamatostul a pénz a kölcsönadó felé,akkor az ingatlanra ráterhelheti az összeget, végrehajthatja!A másik ingatlanra jött éppen egy vevő,akinek nyomott áron eladtuk,és egy ügyvéden keresztül,ajánlottunk fel pénzt a volt perbeni ellenfelünknek.Ő bekukkantott az ügyvédi irodába, szinte szóba sem állt velünk,elmondta ha egybe nem fizetjük ki akkor árvereztet mindent.Mi nem tudtunk neki többet ajánlani, és igy elkezdte az árverezést.Mivel rájött,hogy eladtuk az egyik ingatlant amire rátudta volna tenni a végrehajtását, elkezdte megkeresni az uj tulajdonost, hogy adjon neki a pénzt akkór , szegény nem tudta, hogy mi valakinek tartozunk, de nagyon félt ettől az embertől, és igy könyörgött,hogy bontsuk fel a szerződést,mert agyonveréssel fenyegette meg Őt!Sokáig könyörgött,majd mivel ellenfelünk fedezet e lvono pert inditott ellenünk és a vevőnket is bevonta a perbe megijedt ,és kért minket könyörögve,hogy adjuk vissza a pénzét,mert ez az ember zsarolja,fenyegeti és nagyon félt.A másik ingatlan amiről már irtam azt meg az a dolog fenyegette,hogy a magánszemély rövid időn belül ráteteti a vh jogát és Ő árverezteti el, Volt Szőregen édesanyámnak egy ingatlana és mivel arra volt vevő,igy kértük,hogy cserélje el erre a lakásra,mert ha nem akkór azt is elárverezteti a magánkölcsönt adó.de ki is akarjuk Őt fizetni,Tehát édesanyám elcserélte ezt a lakást velünk,és mi kifizettük a magánszemélyt belőle,abból a pénzből amit a Szőregi ház vevőjétől kaptunk perbeni ellenfelünk elárvereztette a vissza vásárolt lakást, de mivel nem kapta meg a teljes kamatos pénzét,igy fedezet elvonó pert inditott ellenünk. Mi várható! Mi lessz a per vége ? Szeretném ha megirná,hogy minek tekinthető a mi ügyünk?Az édesanyám Szőregi házával elcserélt ingatlant támadjail. a Szőregi házat megvásárló jóhiszemü vevőt támadja.