Személyiségünk védelme

freeimage-6861578-webA világ fontos. De benne – számunkra – legfontosabbak mi vagyunk. És ez így van rendjén. Ettől még lehetünk önző, kellemetlen fráterek és lehetünk a közösségért, a másik embertért élő, viszonzást nem váró, nagylelkű emberek, igazi példaképek.
Védjük magunkat. Védenünk is kell. Egész gyermekkorunktól magában a családban, az első kis közösségekben, az iskolaévekben, a haveri körben, az első és a következő munkahelyeken, és minden más helyen, ahol más emberekkel kapcsolatba kerülünk.
Nagy kérdés, hogy támaszkodhat-e a személy önmaga védelmében a jogra? A jogrendszerre, amely csak per formájában, hosszú idő alatt és sok költség mellett, rugalmatlan, szigorúan szabályozott eljárásban alkot (érték)ítéletet egy magatartás, kijelentés felett. A személyiséget érő károsító behatások általában azonnali, hatékony védelmet igényelnek („ha beszólnak, ha ócsárolnak, megrágalmaznak, akkor megvéded, tisztázod magadat vagy segítséget, támogatást kérsz” stb.)
Leszögezhetjük: igen, létezik jogi védelem a személyiség részére és ennek sok formája lehet. Ide tartozhat a gyermekvédelem, a betegek védelme, a szabálysértési jog és a büntetőjog által kínált védelem is. És mint nagy háttér-szabályrendszer, ott van a polgári jog is, amelyhez védelemért fordulhatunk…
Ha kíváncsi vagy néhány gondolatra a személyiség polgári jogi, magánjogi védelméről, akkor nézd meg a folytatást.

A polgári jognak az a szépsége, hogy bármely, személy és személy, ember és ember között felmerülő jogilag értékelhető, kezelhető kérdésre ad valamilyen eligazítást, választ. Így természetesen legnagyobb értékünk, személyiségünk védelme is lehetséges a polgári jog eszközeivel. A polgári jogi védelem eszköze (akár a személyt, akár valamely dolgot ért támadás esetén) az igény, amely a két ember, két személy (jogalany) közötti perben érvényesíthető. A (védelmi) igény tehát a bíróságra vezeti a személyiségében sértett személyt. A Legfelsőbb Bíróság, mai nevén Kúria, régóta kifejezésre juttatta, hogy fontosnak tartja olyan bírói gyakorlat kialakulását, amely a személyiség minden oldalú védelmét szolgálja és az erkölcsi értékeket fokozottan szem előtt tartja. A személyiség védelmét szolgáló legfontosabb szabályokat a Polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Az egyéb jogszabályok – ideális esetben – csak részletezik, kiterjesztik azt a védelmet, amit a polgári jog nyújt.
A jelen írásban néhány – kúriai, ítélőtáblai határozatból levont – bírósági megállapítást idézek fel, mely a személyiség polgári jogi, bírói védelmét – bár a maga nehézkes szóhasználatában – bemutatni képes.
A személyiséget szöveges közlések, kijelentések útján érő sérelmek és az ebből fakadó igények elbírálása általában igen nehezen megítélhető kérdésnek, problémának bizonyulnak, így az ezzel kapcsolatos perek is igen bonyolultak, nehézkesek.
Egy perben pl. a társasházi közös képviselőre a lakógyűlés nyilvánossága előtt azt a megjegyzést tette egy lakótárs, hogy a közös képviselő több pénzt vett ki a társasházi bankszámláról, mint amennyit az adott ügyben egy vállalkozónak ki kellett fizetnie, és „egyébként az a véleményem, hogy a közös képviselőnek a lakók többségének az akaratát kellene követnie, nem pedig más érdekeket. (…) a munkálatok során nem a lakók, hanem a kivitelező érdekeit tartotta szem előtt.” Megjegyzem, hogy ezek a szavak nyilván sok-sok lakógyűlésen elhangzanak, így semmi különös nincs bennük. De vajon jogi eszközökkel a kijelentéssel érintett személy, a közös képviselő nyerhet-e védelmet és elégtételt? A vizsgálat során megállapítható volt, hogy a közös képviselő ténylegesen kevesebb pénzt fizetett ki a vállalkozónak, mint amennyit kivett a bankszámláról, tehát ezen az alapon személyiség sérelme, a jogsértés nem állapítható meg. A második kijelentés pedig véleménynek (értékelésnek) minősült, mely nem tényállítás, ezért a személyiség (illetőleg annak összetevője, a jó hírnév) sérelmét csak súlyosabb esetben alapozta volna meg: azaz a véleményalkotó nagyobb szabadságot élvez a vélemény, értékítélet alkotása kapcsán, mint a tényetek kijelentő személy, ahol a közlés tényszerűsége, megalapozottsága vizsgálandó. A véleménynyilvánítás (értékítélet) akkor alapoz meg személyiségi igényt, ha az indokolatlanul bántó, sértő, lealázó, elmarasztaló. A bírósági gyakorlat is rögzíti, hogy a vélemény, bírálat, jellemzés, összefoglalóan az értékítélet, csak akkor eredményezi a jó hírnév sérelmét, ha közvetlenül vagy közvetve tényállítást fejez ki, amely tartalmát tekintve valótlan, vagy megtévesztő jellegű! E jogesethez kapcsolódóan jelzem, hogy ismeretes a bírósági gyakorlatban, hogy a jogi személy (pl. kft.) tagjára, ügyvezetőjére tett kijelentés magának a jogi személynek a jó hírnévhez fűződő jogait sértheti.
Egy másik ügyben a Pécsi Ítélőtábla a jó hírnév sérelmével kapcsolatos perben hozott határozatot. Ítéletében azt állapította meg, hogy a jó hírnév, mint személyhez fűződő jog csak és kizárólag valótlan tény közlésével történhet. A (valótlan) tény állításán kívül a vélemény, bírálat, értékítélet megfogalmazásával a jó hírnevet akkor sem lehet megsérteni, ha a közlés téves. Ha azonban a közlés minden ténybeli alapot nélkülöz, sértő, bántó vagy lealázó, a becsület vagy az emberi méltóság megsértését valósíthatja meg.
Az elhatárolást segítheti egy újabb ítélőtáblai határozat, mely szerint „a jó hírnév sérelme szempontjából a tényállítás a múltban vagy a jelenben történt konkrét cselekményre vagy eseményre vonatkozó közlés, amelyet a véleménynyilvánítástól elhatárol, hogy a tények fennállása elvileg bizonyítható, addig az értékítéletek valóságtartalma nem bizonyítható”. A véleménynyilvánítás pedig, ha minden ténybeli alapot nélkülöz és indokolatlanul bántó, sértő, lealázó, a jó hírnevet sértheti. A közszereplőkről (politikusok stb.) alkotott túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröző kedvezőtlen véleménynyilvánítás sem alapoz azonban meg személyiségvédelmet.

Ha tetszett, kérlek oszd meg azzal is, akit érdekelhet!

Több tudásért, tájékoztatásért olvasd a többi cikkemet !

Szerző

1 Hozzászólás

  1. Felföldi Magdolna - 2020.08.07.

    Tisztelt ügyvéd úr! Szeretném segitségét kérni távoltartási végzés ügyében,vagy személyiségi jogi védelemmel kapcsolatban. Röviden: A férjem évek ota rossz viszonyban van a szomszédjával ön hibáján kivül. Probálja kerülni a személyes konfliktust de, a szomszéd amikor csak alkalmat talál rá folyamatosan zaklatja és sértegeti.Emiatt szeretnénk valamilyen formában távoltartást kérni. Tisztelette: Felföldi Magdolna

Szóljon hozzá!