Mint bizonyára mindannyian értesültek már róla, 2013. február 1-én járt le a határidő kötelező bejelentések megtételére. Minden cég e határidőig kellett bejelentse a cégbírósághoz, hogy székhelyét, telephelyét, fióktelepét jogszerűen használja. Ezt igazolni lehet tulajdoni lappal (ha a cég az ingatlan tulajdonosa), vagy a tulajdonos által kiállított nyilatkozattal, illetőleg a cég vezetője is tehetett nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy a cég megfelelő jogcímmel (szívességi-ingyenes használat, bérlet stb.) rendelkezik a használatra. A bejelentési kötelezettség másik tárgya személyes adatok bejelentése: az ügyvezetők, tagok születési helyét és idejét, valamint adóazonosító jelét kellett a társasági szerződésbe beírni és ezt a bírósághoz bejelenteni. Ha a társaságban külföldi tag, ügyvezető szerepel, úgy részére magyarországi lakcímmel rendelkező kézbesítési megbízottat kell megjelölni. Mint ismert, a bejelentés a fenti körben illeték- és közzétételi költség mentes.
Miközben 2012 márciusától ismertek voltak a szabályok, mégis januárban – a fenyegető újsághírek hatására – keletkezett nagy megrohanás, amikor az ügyvédek alig-alig tudták teljesíteni a megbízásokat. Ezzel együtt erősödött a nyomás, hogy a cégbíróságok, amelyeket a törvény kötelező bírságolásra szólított fel, egy átmeneti időszakban ne szabjanak ki bírságot.
Végül 2013. január 30-án, a törvényes határidő lejárata előtt két nappal, dr. Kenesei Judit, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága elnöke nyilatkozott az MTI-nek:
„Nem lesz automatikus bírságolás az elkésett adatszolgáltatás miatt, hiszen a törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz, és az elsődleges cél sem ez, hanem a fiktív cégek kiszűrése – mondta.” Mint elmondta: „A törvényi rendelkezés célja, hogy kiszűrje a fiktív cégeket, javítsa a gazdasági élet átláthatóságát, és a közhiteles cégnyilvántartást minél inkább a valósággal, a cégek tényleges helyzetével hozza összhangba. Közölte, hogy a határidő lejárta előtt két nappal a fővárosban lévő mintegy 240 ezer cég több mint harmada tett eleget kötelezettségének.”
A határidő lejártát követően éledtek azok a találgatások, hogy bírságolni fognak-e a cégbíróságok a késedelmes bejelentésért vagy sem. Információk szerint a (régi nevén) pest megyei (Budapest Környéki Törvényszék) Cégbíróság és a Kenesei Judit által vezetett Fővárosi Cégbíróság egy átmeneti időszakban nem bírságol, de ösztönzi a cégeket, hogy a bejelentési kötelezettségnek minél hamarabb tegyenek eleget.
A bírságkövetkezmény elhárítása érdekében javasolt a mulasztást (a késedelmet) kimenteni, azaz előadni, hogy milyen okból esett a kötelezettség teljesítésével késedelembe a cég. Kimentésre alkalmas lehet minden olyan külső akadály, amely indokolja (elnézhetővé teszi) a késedelmet. Tehát, ha eddig nem tette meg, a legjobb, ha mihamarabb teljesíti mindenki a törvényes bejelentési kötelezettséget.
