Zártkerti ingatlanok adásvétele – röviden és közérthetően –

Bár a „zártkerti” elnevezést viselő ingatlanok termőföldnek minősülnek, 2013 őszéig a termőföld adás-vételére előírt korlátozásokat a zártkerti ingatlanokra nem kellett alkalmazni. Ezt követően azonban a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény értelmében a zártkertek adásvétele során a termőfölddel azonos módon kell eljárni. A szabályozás 2014 tavaszán ismét változott.

A termőföld eladására a jelenlegi jogszabályok több korlátozó rendelkezést tartalmaznak. Az én vélemény az, hogy az állami bürokráciát erősítő hatása van, miközben valódi hozadéka nincs annak, hogy a termőföldek adása-vételére vonatkozó szigorúbb szabályok a zártkerti ingatlanokra is kiterjednek. Ezt a nézetet fogja az is alátámasztani, ami az itt következőkben megjelenik.

A termőföld (ezen belül a zártkertinek minősülő ingatlanok) eladása esetén a jogszabály rendelkezése szerint – az ott írt sorrendben – elővásárlási jog illeti meg az alábbi személyeket:
– az államot (a Nemzeti Földalapról szóló tv-ben meghatározott indokból és célokra);
– az adott földet (telket) használó földművest (ebben a körben is van törvényi sorrend, így a földművesek közül első a helyben lakó szomszéd, második a községben lakó, harmadik az, akinek lakóhelye vagy gazdaságának központja max. 20 km távolságra van);
– az előző pontban írt jogosultakat követi ugyanez a csapat, ebben a sorrendben, azzal a különbséggel, hogy a jogosítottak olyan földművesek, akik nem használják a tárgyi földet.

Az elővásárlási jogosultak értesítése érdekében az adásvételi szerződés 4 példányát (melyek közül egy ún. biztonsági papírra nyomtatott!) az illetékes település jegyzője részére kell megküldeni, kifüggesztés céljából. A kifüggesztés a www.magyarorszag.hu honlap hirdetményi oldalán történik, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján, a kifüggesztett példány a szerződés tárgyát, a vevő személyét, a vételárat feltünteti, de a további személyes adatokat nem. A kifüggesztési határidő lejártát követő 8. nap elteltével a jegyző megküldi a záradékolt szerződést a megyei földhivatalnak törvényességi jóváhagyásra.

A földhivatal a megküldött okiratokat (adás-vételi szerződés és elfogadó nyilatkozatok, jegyzői záradék a kifüggesztésről) vizsgálja, hogy megfelel-e a követelményeknek az adás-vételi szerződés, a vevő részéről szükséges nyilatkozatok megvannak-e, így a megszerzett földterületre, az aranykorona értékre stb. vonatkozóan. A szükséges nyilatkozatok a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv-ből bonthatók ki; a szerkesztő ügyvéd feladata és felelőssége, hogy ezek a nyilatkozatok akár külön okiratba foglalva, akár a szerződésbe illesztve megjelenjenek. A földhivatal eljárására és határozathozatalára a tv. 15 napos határidőt szab, a pest megyei földhivatalban működő szerv esetében ez a leterheltség miatt jelenleg 90 nap, vagy ennél még hosszabb időt jelenthet.

Az adásvételi szerződést formai szempontból, 2 példányban biztonsági elemekkel ellátott papírra kell nyomtatni. Ezt a papírt az eljáró ügyvéd szerzi be a földhivataltól. A biztonsági papírra nyomtatott okirat sorszámozott lapjait az ügyvéd nemzeti színű szalaggal átköti, a szalagot matricával leragasztja, azt lepecsételi és az okiratot és a matricát is érintő módon aláírja. A többi példányszám rendes, normál papíron keletkezik. A létrejött szerződés – ahogy az minden ingatlan átruházására irányuló szerződésnél is van – minden oldalát (lapját) ellátják a felek aláírásukkal, az ügyvéd pedig minden oldalt ellenjegyez.

Amennyiben nem kerülnek csatolásra a kötelező nyilatkozatok, illetve a szerződés nem felel meg a kötelező alaki vagy tartalmi elemeknek, az eljáró szerv elutasító határozatot hoz és azt a vevőnek küldi meg, aki intézkedhet, hogy a dokumentumokat újra elkészítsék a felek. Ha az eljáró szerv mindent rendben talál, jóváhagyó határozatot hoz és azt kézbesíti a vevőnek. Hozzá kell tenni, hogy az eljáró ügyintézőnél érdeklődve felvilágosítás nyerhető arról, hogy a dokumentáció valamilyen hiányosságban szenved-e és ha igen, akkor orvosolni lehet a problémát (hiányzó nyilatkozatok csatolása a leggyakrabban előforduló hiba, hiányosság).

Az új eljárási rendben még egy forduló van. Eszerint: a megyei földhivatal hatósági jóváhagyása iránt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) a föld fekvése szerinti területi szervét is megkeresi állásfoglalás kiadása céljából. Az agrárkamara helyi szerve állásfoglalásáról a megyei földhivatalt értesíti. A megyei földhivatal mindezek alapján jóváhagyó határozatot hoz, melyet kézbesít a vevőnek. Ezen határozat birtokában a szerződés, a jóváhagyó határozat beadandó a földhivatalba bejegyzés végett.

Az időben elhúzódó lefolyású ügyleteket a jogi szakma jelentős arányban az ingatlan-nyilvántartási törvény által lehetővé tett ún. függőben tartás intézményével oldja meg. A függőben tartást az adásvételi szerződés földhivatalhoz történő beadásától számított legfeljebb hat hónapra lehet kérni a függőben tartást. Ha eredménytelenül telik el a hat hónap, akkor a földhivatal a tv. előírása alapján végzéssel el kell utasítsa a beadványt. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a zártkerti (és termőföldi) ingatlanok vétele az új törvényi szabályozás alapján annyira meghosszabbodott és bizonytalanná vált, hogy indokolt lehet a jövőben a tulajdonjog fenntartás alkalmazása az ilyen ügyekben. Ez azonban 6600 Ft többletköltséget jelent a vevő részére, igaz, hogy ha elutasítja a függőben tartott eljárást a földhivatal, akkor az ismételt beadás díja ugyancsak – ingatlanonként – 6600 Ft.

Külön kérdést vet fel, hogy az átmeneti féléves idő alatt hogyan történjen a vételár kifizetése. Az én javaslatom az, hogy célszerű vevőnek ügyvédi letétbe helyezni a vételárat, míg eladónak pedig egy úgynevezett tulajdonjog bejegyzési engedélyt addig, amíg a megyei földhivataltól meg nem érkezik a jóváhagyó határozat, ami azt jelenti, hogy a szerződés minden követelménynek megfelelt, a tulajdonjog bejegyzése megtörténhet.
Sikeres vásárlást kívánok!